Könnyűszerkezetes ház

Mi is az a könnyűszerkezetes ház?

Érdemes első körben ezt a kérdést megválaszolni. A köztudatban ugyanis elég sok fogalom keveredik a fejekben, amikor a könnyűszerkezetes ház szóba kerül. Nagyon sokan összekeverik a készházakkal. Azonban a valóság más. Bár sokan szinonimaként használják ezeket a fogalmakat, és a helyzet az, hogy viszonylag közel is állnak egymáshoz, a könnyűszerkezetes ház más. De nézzük is meg, hogy konkrétan mit is nevezünk így!
A hivatalos meghatározás szerint könnyűszerkezetesnek nevezzük azt az építményt, aminek a súlya nem éri el a 300 kg/m2-t. De az a helyzet, hogy ez a hivatalosnak mondott meghatározás sem fedi le a valóságot. Az ezzel a meghatározással a probléma, hogy a mai fejlett technológia, modern építőanyagok miatt ennek a definíciónak már egy téglaház is képes megfelelni. Pedig az biztosan nem könnyűszerkezetes ház. Ha meg akarjuk határozni a valódi jelentését, akkor inkább a szerkezetre, mintsem a súlyra kell helyezni a hangsúlyt.
Ez a pontos meghatározás szempontjából annyit jelent, hogy építéstechnikai szempontból a könnyűszerkezetes ház váza alapvetően fából és fémből készül. Az, hogy a szerkezetben elemként megjelent a fém, az egy egészen újkeletű dolog. A kezdetekben a könnyűszerkezetes ház inkább csak fából készült.

A könnyűszerkezetes ház előnyeit nehéz lenne maradéktalanul felsorolni

Ez valóban így van hiszen rengeteg előnye van az ilyen típusú házaknak. Ez a felület nem lenne elég arra, hogy valamennyi előnyét részletesen kifejtsük, ezért csak a teljesség igénye nélkül pontokba szedünk néhány olyan előnyös tulajdonságot, ami talán a legfontosabb.

  • helytakarékos

Ez azt jelenti, hogy azonos bruttó alapterület esetén egy téglaházzal összehasonlítva, a könnyűszerkezetes ház esetén nagyobb lesz a hasznos belső tér. Ez akkor igazán fontos szempont, ha kisebb beépíthetőségű telkünk van.

  • gyorsan kivitelezhető

Talán ezt az előny szokták a leggyakrabban kiemelni. Valóban, egy téglaház építése – az építési technika miatt – egy jóval időigényesebb művelet. Téglaház esetében akár 1-2 év is lehet a helyszíni építés, egy könnyűszerkezetes ház csupán néhány nap. Fontos megjegyezni, hogy ez a kivitelezési folyamat. Ebben nincs benne az azt megelőző egyeztetési, gyártási folyamat, ami azért ez esetben is időigényes.

  • könnyű felfűteni

Valóban könnyű felfűteni, de ez talán bizonyos esetekben hátrány is lehet. Abban az esetben ugyanis, ha nem használunk megfelelő hőszigetelést (ami persze befolyással van a könnyűszerkezetes ház árára is), akkor nyáron ugyanilyen gyorsan fel is tud melegedni, télen pedig gyorsan le is tud hűlni. Ezért érdemes megfelelő hőszigetelésben is gondolkodni.

  • olcsó bekerülési költség

Ide rakhattunk volna kérdőjelet is, hiszen az olcsóságot sokan nevezik előnynek. Valóban, az alapanyagokon lényegesen többet lehet spórolni, mint egy téglaház esetén, de magas minőségi alapanyagok esetén, megfelelő minőségű hőszigetelés mellett elérheti egy téglaház árát is. Ez azonban semmit nem von le az előnyökből, úgyhogy ezt azért nem sorolnánk a hátrányok közé.

Milyen tévhitek keringenek?

A könnyűszerkezetes ház kapcsán elég sok tévhit kering. Ezekből szeretnénk kettőt kiemelni és egyben megcáfolni.

  • nem tartósak

Ez a leggyakoribb tévhit. Ha betartjuk a szabályokat, és minőségi alapanyagokból, az előírásoknak megfelelően történik a kivitelezés, ezek a házak bizony akár több száz évig is ugyanúgy képesek megmaradni, mint egy téglaház.

  • friss technológia, még nincs bizonyíték arra, hogy azt tudja, amit mondanak

Ez csak nálunk nevezhető viszonylag új technológiának. A világ számos országában az Amerikai Egyesült Államoktól, Kanadán keresztül egészen a skandináv országokig nagy hagyománya van a könnyűszerkezetes ház építésének. Azokra a hosszú idejű tapasztalatokra lehet támaszkodni.

ERDÉRT EGYEDI TERVEZÉSŰ HÁZAK